Esszé, Zene
Fülszöveg
Volt egyszer ennek a déli-vajdasági-vidéki világnak egy jazzkrónikása. Jazzportréi világszintűek, újságíróként páratlan, szakácsnak egyedi.
Amíg Dormán László itt élt közöttünk (a háborúban vonult el a Pilisbe), egyetlen fényképalbuma, jazzkönyve sem jelent meg. Azóta sem. Legendás rádióműsorai mellett a zeneszerető emberek korosztályai nőttek föl. Hangja elszállt az éterbe. Írásait nemigen őrizte, amit mégis, azt időközben elmosta egy pincevíz.
Ha nem így lett volna, bele sem kezdek ebbe a könyvbe.
A kötet címadó színjátékát az Újvidéki Színházban „A lappangó" címmel mutatták be, Merő Béla rendezésében. A kötet több hangjátékot is tartalmaz.
ELŐSZÓ A vajdasági magyar szellemi élet egyik nagy adóssága, hogy még mindig nem kezdődött el e közösség integrális történetének monografikus földo...