Csütörtök, 2022.12.08.
VMMI

Kronológia, Történelem, Társadalomtörténet, Szakirodalom

Magyarok a Vajdaságban 1944–1954

Kronológia

  • Szerző: Vékás János
  • Szerkesztő: Tóth Ágnes
  • Megjelenés éve: 2011
  • ISBN: 978-86-86469-42-7
Részletes megtekintés a VAMADIA kiadványtárában

ELŐSZÓ

 

A vajdasági magyar szellemi élet egyik nagy adóssága, hogy még mindig nem kezdődött el e közösség integrális történetének monografikus földolgozása. Az irodalom vonatkozásában készültek irodalomtörténetek, lexikonok, bibliográfiák, szerzői monográfiák. Talán még az is állítható, hogy születtek jelentős munkák a szűken értelmezett kultúra más, irodalmon kívüli területein is. Ezzel szemben szinte alig látott napvilágot összefoglaló demográfiai elemzés, holott a demográfiai mutatókban csapódott le a legszemmelláthatóbban e közösség kedvezőtlen léthelyzete. Az egykori Jugoszláviában, és azon belül a Vajdaságban is készültek alapos elemzések a gazdasági fejlődés regionális vonatkozásairól, amelyek érintették a kérdés nemzeti aspektusát is. Ezek azonban rendre elsiklottak azon mozzanat felett, hogy a gazdasági egyenjogúság a nemzeti közösség érdekei megvalósításának pótolhatatlan feltétele ugyan, de magában nem elegendő akkor, ha éppen a közösségi érdekek nem hogy érvényesítésének, de még kifejezésének és képviseletének sincsenek meg a mechanizmusai. Ez a kérdés pedig már a politika szférájába vág, azt pedig rögtön leszögezhetjük, hogy az elmúlt több mint fél évszázad alatt egyetlen átfogó, monografikus munkának a központi témáját sem képezte a vajdasági magyarság politikai története.

 

Mindez csak alátámasztja e közösség torz társadalmi szerkezetére vonatkozó állításokat. Ez annyit jelent, hogy az integráció tényezői – együttesen, kölcsönösen egymásra hatva – nem fejlődtek harmonikusan, ami a közösségi kohézió megszilárdulásához vezethetett volna.

 

De vajon miben, miért és miként torz e szerkezet? Az integráció mely tényezői miként hatottak e torzulásra? Az egyes tényezők hátrányát miként, milyen mértékben lehet másikakkal kompenzálni? Hogyan lehetett volna eljutni az e kérdésekre adható válaszokhoz? Egyáltalán, mi ébreszthette volna, mi ébreszthetné fel az e kérdésekre adandó válaszok iránti igényt?

 

(...)

 

Egy számomra különös munka első kötetével készültem el. Sokféle dologgal foglalkoztam életem különböző időszakaiban, és mindig kellettek olyan ellenőrző pontok, cölöpök, amelyekre ingoványos talajon lépkedve – és gyakran volt ez így – döntéseim ellenőrzése során támaszkodhattam. Az egyik az életinterjúk sorozata, amelyek esetében a tőlem idősebbeket és tapasztaltabbakat faggatva igyekeztem eligazodni. A másik a kronológia, amelyben olyan tények rögzítésére törekedtem, amelyeket a világ dolgairól való véleményalkotásom során megkerülhetetlennek tartottam. Úgy néztem rá, mint a Mengyelejev-féle periódusos rendszerre. Ha felmerült egy új elem, és nem illett össze a korábbiakkal, ez figyelmeztetés volt, hogy talán az egész szemléletmódot újra kell gondolni, korrigálni kell. Saját belső használatra épült tehát mindkettő évtizedek alatt. Az életinterjú-sorozat első kötete 2010 júniusában jelent meg, de a kronológiát kezdtem össze-állítani előbb. A mostani kézirat az 1944 és 1954 közötti időszak azon eseményeinek tárgyszerű leírását tartalmazza, amelyek meghatározták, vagy legalábbis befolyásolták a vajdasági magyarság helyzetét, sorsának alakulását, fejlődését vagy visszafejlődését közösségként.

 

(...)

 

Részlet az Előszóból