népmese, néprajz
A zentai Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyen 2012-ben kért meg Gruik Ibolya, hogy napilapunk mellékletébe, az Üveggolyóba írjam meg gondolataimat a vajdasági magyar népmesékről. Akkoriban készült el Raffai Judit Vajdasági magyar népmese-katalógusa, ez megkönnyítette a dolgomat, és több mint két éven át, kisebb-nagyobb szünetekkel, a vajdasági magyar népmesékről, a tehetséges mesemondóinkról meséltem a Magyar Szó olvasóinak. Kissé elfogul- tan, mert nekem ez a foglalkozásom, hivatásból kell szeretnem a meséket, ennél szebb feladatot aligha kaphattam volna az életben. A Magyar Szóban meg- jelent szövegeket válogattam össze, kicsit megváltoztatva a sorrendet, mert a szövegek írásakor már arra is gondoltam, hogy a mesékről szóló esszéket egyszer kötetbe szerkesztem, amivel némileg kiegészítem a korábban Szőcs Boldizsár meséiről és a többi, Vajdaságban gyűjtött szövegről mondott meglátásaimat.
a Szerző
UTÓSZÓ Egy közel száz évvel ezelőtt megírt és megénekelt, elkallódott és véletlenül megmentett, kézzel (grafit- és tintaceruzával) írott temetési b...
Fülszöveg: Még ma is látom, ismerem azt a helyet, ahol a tanyánk állt. Ma már csak a domb van meg belőle, a tanya visszahúzódott, visszabúj...