Történelem, Társadalomtörténet, Publicisztika
Fülszöveg
Kötetünkben olyan írások olvashatók, amelyek betekintést engednek a délvidéki magyarság 1918–1920 utáni két évtizedének szellemi útkeresésébe, közösségi építkezésének különböző elképzeléseibe és változataiba. Sokféle javaslat fogalmazódik meg ezekben az írásokban, egy valami azonban közös bennük: a néppel vállalt sorsközösség szándékának a tisztasága. Szerzőik között akadnak, akik a közművelődési egyesületek működését szorgalmazták, mások a gazdasági, pénzügyi, egészségügyi és szociális szövetkezetek létrehozásában vélték meglelni az önerőből történő építkezés lehetőségét, ismét mások a lapkiadást és az irodalom megszervezését tekintették elodázhatatlan feladatnak. Egyetlen dolog tűnt bizonyosnak: csak együttes erővel, közös akarattal képesek megvédeni magukat az új délszláv állam, s benne a szerb nacionalizmus erőszakos hatalomgyakorlásának elsöprő erejétől. Erős és átfogó lelkiség az, ami az életért való harcban elfogadható eszközként egyedül üdvözítő.
ZÁRSZÓ HELYETT „Beteg valamelyiktek? Hívassa el az egyházelöljáróit, és azok imádkozzanak, s kenjékmeg olajjal az Úr nevében. A hitből fakadóima me...
ELŐSZÓ Emlék- és naplótöredékek, gondolatszilánkok és megemlékezések ünnepekről, évfordulókról, jubileumokról, egykori színésztársakról, barátokról...